2015. május 25., hétfő

Hogy miért szeretek pergetni?

Voltál már úgy, hogy egész héten nem volt lehetőséged horgászni menni? Akadályozott az időjárás, még délután is dolgoztál és ne feledjük ( akinek ) ott a család.
Nekem ez most így mind összejött. Mégis találtam egy szabad órácskát, igaz sakkozni kellett a mai eseményeket, de mégis összejött, hogy horgászhassak. Ilyenkor persze nem a pontyos cuccot szedem össze, most is csak fogtam egy 1,80 hosszú botot és a műcsalis táskát GOOOO a vízpart. Sok esélyt nem adtam, hogy fogok valamit, de az érzés, hogy víz, bot, és a cserkelés. 
Gyors szerelés és már dobtam is az első nádfalat, 5-6 dobás semmi, megyek tovább, ilyenkor persze a tuti helyekre megy az ember, de persze, ha nem eszik a hal, vagy ott sincs akkor hiába. De most nem is a fogás élménye a fontos, inkább a kikapcsolódás, leakadni a minden napi zakatolásról. Ebben az átszellemült állapotban egyszer csak meghallod az a csobogást, amire vártál és tudod, hogy ott egy ragadozó. Vissza az első helyre, dobok és már vontatom is be a csalit, tőlem kb 4 méterre odavágott egy kis csuka, öröm és boldogság megvan az első, ekkor jött a fekete leves megindult fölfele, rázott kettőt a fején és elköszönt. Sebaj ott volt éreztem a halat :-)
Dobáltam még rá, de semmi, mentem tovább a bejáratott helyekre, még maradt 20 percem, erre hagytam a tutit, itt mindig ki lehet csalni legalább egy csukát. Első dobásra semmi, a másodikat közelebb dobtam egy nádfalhoz, lassan vontattam a csalit, már majdnem a lábam alatt volt a gumi, mikor oldalról megjelent egy kis csuka és ekkor egy vehemens nekiindulást láttam a haltól, majd oldalról rávetette magát és letorkozta. A csuka szájából csak a drót előke látszott ki, igazán erős kis csuka volt, jobban küzdött mint nagyobb társai szoktak, de szákolás után már foghattam is kezembe egy fotó kedvére.

Majd vissza az éltető helyére, had kergesse tovább az apró halakat. :-)
Sajna a gumi nem úszta meg ilyen könnyen, mivel letorkozta ez a csöppség ezt a 10cm-es gumit. Használtam már korábban is, de ekkora nyomokat még a nagyok sem hagytak benne, a horog átszakadt az oldalába és a farok rész is két helyen felszakadt, sajnos ennyi volt ennek a számomra csukás csalinak.

 
Szóval az ilyen apró örömök miatt szeretem a pergetést, nem kell, hogy rengeteg halat fogjak, mégis kizökkent a mindennapokból és felfrissülve élményekkel gazdagon tudok hazamenni.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése