Amit lehetett megtettem

www.palocpeca.hu

A mai egy igazán spontán peca lett, pénteken este még gyomorrontással küzdöttem, ami szombaton csak némileg javult. Ezért nem is készültem vasárnap sehova, sőt még szombaton az időjárás sem volt a legkegyesebb.

Aki horgászik az tudja, hogy milyen érzéssel telítődik az ember mikor vasárnap egy csodás napsütéses "reggelre" ébred ( nyolc óra ). Mit volt mit tenni, összeszedtem magam és nyomás horgászni. Ma nap Mátraszele és Jánosaknak között elterülő Mizserfai-víztározó volt a célpont, a köznyelvben csak szelei vagy acélgyári tónak hívják. Ez a víz ahol én tag vagyok. Egy gyönyörű 12ha-os bányató amit a Zagyva táplál, a víz jellegéből adódóan teljesen kiszámíthatatlan, hogy fog-e az ember halat vagy sem. Mikor azt hinné. hogy nagyon fog menni akkor kapás nélkül is megúszhatja, viszont mikor sehol nem fognak semmit akkor itt nem tud két bottal horgászni mert a kapások egymást érik.

A hírek gyorsan terjedtek, pénteken a szénmezőn ( Zagyva befolyónál sekély rész ) nagyon ment a hal, de szombatra lejjebb hagyott köszönhető az idő változásnak. Mikor elindultam, tudtam, hogy a sekély részen egymást fogják érni a horgászok, ezért nem is bíztam nagy szerencsében, de azért próbáljuk meg.

Mikor kiértem az első horgásznál érdeklődtem, hogy mizújság a halakkal, de nem volt valami feldobott hangulatban és elmondása szerint a szénmező is áll. Nem csüggedtem, 6-7 állással följebb mentem, kipakoltam etetőanyagot kevertem, majd nekiálltam vizet mérni 

Muszáj volt megtalálni a legsekélyebb részt, mivel a víz hőmérséklete koránt sem volt mondható langyosnak sem és ezen a részen alap a 3-5 méteres mélység. Az ötödik dobásra találtam egy 1,5-2 méteres részt, ezt beetettem csaliztam és jöhetett a várakozás.

Már vagy 10 perc eltelt mikor úgy gondoltam, hogy frissítek a csalin és úgyis kiürült már a kosár, de ekkor a jobb oldali boton bemozdult a spicc, majd intenzíven rángatta egy halacska, bevágtam és éreztem, hogy nem ponty, de ha keszeg akkor az a nagyobbik fajtából. Küzdelmes fárasztásra nem kellett számítanom, így gyorsan partra került egy méretes keszeg.

Természetes nem szólaltak meg a fanfárok, hogy nekem legalább sikerült, de nem is vártam. :-) Nem terveztem hosszú pecát ezért nagyon örültem, hogy volt egy gyors kapásom, ezen felbuzdulva még nagyobb lelkesedéssel dobtam vissza a csalimat várva a jó szerencsét, ha már bányatavon vagyunk. Ahogy szokták mondani gyenge kezdés után erős visszaesés következett, a maradék másfél órában sajnos nekem se történt semmi, így másokhoz hasonlóan én is csomagoltam és távoztam, viszont én nem üres kézzel.

www.palocpeca.hu

Küzdelmes vasárnapi match-ezés

Hogy szokták kezdeni, a horgász beszámolókat?

Reggel kinéztem az ablakon és verőfényes napsütés, vagy éppen be volt borulva és stb.

Én még a redőnyt se húztam föl, tudtam, hogy menni akarok ha esik ha fúj, felőlem még röpködhettek volna a mínuszok is. Döntöttem és kész!

Már a hét elején eldöntöttem, hogy vasárnap Maconkára megyek a hármas tóra és akármi lesz csak match botot viszek magammal.
Fölpakoltam és 8 kor már ki is pakoltam a cuccaimat a vízparton, etetőanyag keverés, láda beállít, bot összeszerel, 8:45 had szóljon. Meg ahogy Móricka elképzelte, egész héten jó idő, most meg egy frankó lehűlés, rátette a bélyegét a napra, de ki ha én nem majd megmutatom, kb 20 perc és x dobás után be is jött az etetésre az első dévér. Mondanom sem kell, hogy ketten voltak mellettem egy jobbról egy meg balról akik fenekeztek, gondolom már reggel hattól, hát nem volt túl nagy sikerem náluk.

Pörgősnek koránt sem mondható pecának ígérkezett a nap, de kb 11-ig szórakoztató volt még így is, hogy lassan, de jött a hal.

Aztán föltámadt a szél, innentől kezdve inkább a hal fogott meg engem mint én őt ( őket ), viszont ennek a technikának még mindig adott halat, a fenekezős kollégáknak még ekkor sem kapkodták a botjaikat. Miután a szél alább hagyott természetesen utána kellett mennem az etetésemnek, a sodrás kb 10 métert lejjebb vitte. Sebaj ott is megpróbáljuk, láss csodát megjött a nap első kárásza, boldogság öröm, ahol egy van ott lesz kettő is sőt több. Újult erővel vettem magam a pecába, hátha még egy ponty is a horogra akad, na az nem de egy termetes sneci megmozgatta a 12 grammos úszót így Ő is bekerült a fotóalbumba.

Ekkor már fogyóban volt a 4kg etető anyag, a halak kapó kedve a kicsiről a nagyon kicsire csökkent ami azt jelentette, hogy a három szem csontit kettőre kellett csökkenteni.  (Ja igen csonti, ez volt a harmadik vasárnap, hogy ezen a vízen horgásztam az idén, ami feltűnt, hogy csak és kizárólag azt a csalit húzták el a halak amin volt legalább egy piros színű csonti, ez a mi nap sem történt másként. Ezt csak érdekesség ként jegyeztem meg.) Ránéztem az órámra 14:45 még egy utolsó hal belefér, aztán pakolás és spuri haza kajolni. Szinte mint a mesében 14:50-kor becsengetett egy újabb dévér Ő is mint a többi szereplő ( összesen 16 ebből két kárász egy sneci és az utolsóval együtt 13 dévér ) visszanyerte szabadságát, hogy legközelebb Te is aki olvastad soraimat meg tudd Őket fogni